Bástya Ingatlan :: Ingatlan, lakás eladó Budapest belvárosában ingyenes ingatlan hirdetés, keresés eladó ingatlanok között. I. kerület, II. kerület, III. kerület, V. kerület, VI.kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület

Ingatlanjogi infó
Ingatlan adás-végel személyi jövedelemadó vonatkozásában
Ingatlan adás-vétel személyi jövedelemadó vonatkozásai Szja tv. 61. § (1) Ingatlan, vagyoni érték? jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékb?l az egyéb jövedelemnek min?sül?, az ingatlannak, a vagyoni érték? jognak a szerz?déskötés id?pontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek min?sül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés id?pontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni érték? jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történ? szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerz?désben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. 62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni érték? jog átruházásából származó bevételb?l le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhel? következ? igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéb?l származó bevételével szemben költségként elszámolt: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefügg? más kiadásokat; b) az értéknövel? beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. (4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követ? öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követ?en a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követ? évet els? évnek tekintve -, a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával, b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával, c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával, d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával, e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával, f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával, g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával, h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával, i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával, j) a tizenötödik évben vagy kés?bb történik, a számított összeg 100 százalékával. (5) A vagyoni érték? jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je el?tt szerzett vagyoni érték? jog átruházásából származó vagyoni ellenérték. 6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit?l eltér?en, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), b) lakásra vonatkozó vagyoni érték? jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követ? évben, 2. 90 százaléka a megszerzés évét követ? második évben, 3. 60 százaléka a megszerzés évét követ? harmadik évben, 4. 30 százaléka a megszerzés évét követ? negyedik évben, 5. 0 százaléka a megszerzés évét követ? ötödik és további évben. (7) Az Szja tv. 2008. január 1-je el?tt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követ? negyedik naptári év utolsó napját megel?z?en történt. A legfontosabb kérdés az adó mértéke, amely ebben az esetben 25%. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására el?írt határid?ig kell megfizetnie. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a lakások átruházásából számazó jövedelem adóköteles. A leglényegesebb változás e tekintetben, hogy a törvény szerint a lakásszerzési kedvezmény megsz?nik, ugyanakkor a lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles id?szaka harmadára csökken, azáltal, hogy a lakás megszerzését követ? második évt?l történ? átruházás esetén a jövedelem már csökken, míg a megszerzést követ? ötödik évt?l már nem kell jövedelmet figyelembe venni. Ezek szerint aki olyan lakást értékesít, amelynek több mint 5 éve tulajdonosa nem kell adót fizetnie, illetve öt éven belül évenként csökken az adó mértéke. Ezek a legáltalánosabb szabályok, azonban nagyon fontos kérdés az, hogy mit kell vagy mit lehet levonni, vagyis hogyan kell megállapítani azt az összeget, ami után adófizetési kötelezettség keletkezik. Továbbá a szerzés id?pontja nagyon fontos, mivel kedvezmények számításához. Példa: Vásároltunk egy lakást 2005. decemder 24.-én 38 millió forintért majd eladtuk 2008. augusztus 20-án 50 millió forintért. Felújítottuk 7 millió Ft-ért. Illetve az átruházással összesen 500 ezer forint költségünk volt. A kérdés kell-e adót fizetni, és ha igen akkor mennyit.  Els? lépésben a jövedelemszerzés id?pontját kell meghatározni. Itt két id?pont van, az egyik az amikor megvásároltuk, a másik amikor eladtuk a lakást. Ezek az id?pontok az ingatlan-nyílvántartásba történ? benyújtshoz igazodnak, vagyis az a nap, amikor az érvényes szerz?dést a földhivatalhoz benyújtották.  Második lépés az adó alapjának megállapítása, vagyis annak az összegnek, aminek a 25%-át be kell fizetni. A fenti példánál maradva, eladtuk a lakásunkat, van 50 millió forintunk. Ebb?l az 50 millió Ft-ból le kell vonni a következ?ket a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefügg? más kiadásokat; b) az értéknövel? beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. I. E körben le kell vonni. (A példa szerinti 38 millió Ft vételárat, amennyiért korábban megvettük a lakást) II. A ráfordításokat, felújítási költségeket stb.(példában a 7mFt) III. Átruházási stb költségek. Ebben a pontban elszámolható: ügyvédi költség, illeték stb. (Példában 500eFt) 50 millió Ft levonások: -38 millió Ft vételár -7millió Ft ráfordítás -500.000,-Ft átruházasi költség Így az adó alapja: 4.500.000 Ft-nak a 60%-a mivel 3éve vettük az értékesített lakást, azaz 2.700.000 Ft Adó mértéke: 25% Az adókötelezettség 675.000ft Méltányosság Szja tv. 63.§ (2008. január 1-jét?l) Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni érték? jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban él? élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti. Lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke az Illetéktörvény alapján 21. § (1) Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni. (2) Ha a lakástulajdon szerz?je a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - a (3)-(5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett esetek kivételével - a forgalmi értékb?l le kell vonni. (5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vev? a másik lakástulajdonát a vásárlást megel?z? vagy azt követ? egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vev? egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képez? értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megel?z? vagy követ? - a fizetésre kötelezett számára kedvez?bb illetékalapot eredményez? - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vev? a további lakásvásárlásaival szemben az el?bbi feltételeknek megfelel?, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem min?sül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. (6) Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. (7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vev? az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerz?dés másolatával vagy más megfelel? módon köteles igazolni. Ezzel egyidej?leg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni érték? jognak a megszerzése, ha a vagyonszerz? az ingatlanon a szerz?dés illetékkiszabásra történ? bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthet?ség legalább 10%-át. A vagyonszerz? lakóházépítési szándékáról legkés?bb az illetékfizetési meghagyás joger?re emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál; (6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal els? lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetend? illeték 50%-ig terjed?, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi érték? lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerz?t a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mérték? kedvezmény illeti meg.
6.3. Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értéku jog megszerzése [12]
Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értéku jog megszerzéséért a 5.1. pont szerint számított forgalmi érték után az 6. pontban meghatározott mértéku illetéket kell fizetni. A 4 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint amilyen arányt a vagyoni értéku jog értéke képvisel a lakás forgalmi értékében. Vagyoni értéku joggal terhelt lakástulajdon - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejuleg alapított vagyoni értéku jogot - szerzése esetén a 4 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakás forgalmi értékében. 5. Haszonélvezet, használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja 5.1. A vagyoni értéku jogok értékének megállapítása [7] A vagyoni értéku jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott idore szóló vagyoni értéku jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a az alábbi a) pontban meghatározott életkor szerinti többszörösét. A bizonytalan idore terjedo vagyoni értéku jog esetében a jog értéke - a következo bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse. Ha a vagyoni értéku jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illeto személy életkorához képest a következo módon kell megállapítani: a) ha a vagyoni értéku jog jogosultja: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idosebb, az egyévi érték 4-szerese; b) ha a vagyoni értéku jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétol függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idosebbnek az életkora az irányadó; c) ha a vagyoni értéku jog tartama több egyidejuleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legeloször elhalt személy halálával megszunik, az értékelésnél a legidosebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értéku jogok értéke ezek együttes értékében képvisel; d) ha a vagyoni értéku jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idosebb házastárs életkora az irányadó.

I. ker. Budapest
II. ker. Budapest
III. ker. Budapest
IV. ker. Budapest
V. ker. Budapest
VI. ker. Budapest
VII. ker. Budapest
VIII. ker. Budapest
IX. ker. Budapest
X. ker. Budapest
XI. ker. Budapest
XII. ker. Budapest
XIII. ker. Budapest
XIV. ker. Budapest
XV. ker. Budapest
XVI. ker. Budapest
XVII. ker. Budapest
XVIII. ker. Budapest
XIX. ker. Budapest
XX. ker. Budapest
XXI. ker. Budapest
XXII. ker. Budapest
XXIII. ker. Budapest